Sokszor olvashatjuk, hogy a Pálmaolaj minden földi baj forrása, emiatt irtják az őserdőt és bojkottálnunk kell azokat a cégeket akik pálmaolajat használnak. Mire használnak pálmaolajat és kicsodák? Tulajdonképpen majdnem mindenre és mindenki biodízel, fog-, arcápoló-, stb. krémek, élelmiszeripar és még lehetne soroloni.  Mi a valóság? Döntsd el Te magad elvégre nagyfiú vagy éppen nagylány vagy. Igyekszem összeszedni a legfontosabb dolgokat a pálmaolaj megítélésével kapcsolatban, hogy könyebb legyen a végső döntést meghozni.

Magam a problémáról először 2012-ben (elég későn) Pécsen hallottam, ahol az Egyetemen részt vehettem Günter Pauli előadásán. Ő az az ember aki több kutatóval összeállva megalkotta a kékgazdaság elméletét. A dolog lényege nagyjábüól az, hogy próbáljuk már meg leutánozni a természetet, mert az már jóval az ember előtt n ekiállt az innovációnak és mindenhol a nullahulladék elv szerint működik. Az úriember megalkotta a Zeri zéróhulladék elven működő formációt, és elkezdett biológiailag lebomló termékeket forgalmazni melyek pálmaolajon alapultak. Majd amikor mások is elkezdtek ezzel foglalkozni és beindult az esőerdő irtás pálmaolaj telepítések végett, a kártékony hatásokat felismerve bűntudata támadt. (Később biztos, hogy foglalkozni fogok még az úriemberrel, mivel egészen jó dolgokat gyűjtött csokorba könyvében.)

De mit veszítünk a pálmaolajültetvények miatt? Leginkább esőerdőt, persze sokkal összetettebb a kép. Globálisan az esőerdő kitermelése, felégetése óriási CO2 bombát jelent a légkörnek, ami ránk is hatással van (vagy lesz), persze csak ha elfogadjuk azt, hogy az emberi tevékenységek gyorsítják a klímaváltozást és at, hogy ez okozza az egyre szélsőségesebb időjárást. A monokultúrák az automatizálás lehetősége miatt sokkal kevesebb munkaerőt igényelnek ezáltal tovább nő a szegénység, persze a pálmaolaj ára is csökken. Csökken a biodiverzitás (például az egyik legismertebb élőlény akit ez érint az orángután), mivel óriási egybefüggő területek jönnek létre, ahol sokkal kevesebb faj tud megélni. A talaj kitettebb az esőnek ezáltal elfolyik, erodálódik a talaj. Az erdőtüzek könybben pusztítják el az ültetvényeket ami pedig óriási légszennyezést okoz a helyi embereknek (ha éppen nem pusztulnak bele). Az egyre rosszabb és szegényebb életkörülmények pedig radikalizmust szülnek a helyiekben akik minden bűn forrásaként minket fejlett világbeli fogyasztókat fognak hibáztatni.

A problémára rárepült a politika és a civil szféra is. A francia környezetvédelmi miniszter 2015-ben felszólított a Nutella bojkottálására. A Greenpeace 2013-ban hatalmas tiltakozásokat szervezett amivel elérték azt, hogy nagy világcégek vállalták, változtatnak piaci modelljükön és ezentúl fenntartható forrásokból származó pálmaolajat fognak felhasználni. Persze a fentebb említett francia bojkott felszólítás akkor érte a Nutellát gyártó Ferrero-t amikor az már teljesítette ezt (a Greenpeace korrekt módon megvédte a céget). Nemrég adott ki a Greenpeace egy közleményt melyből kiedrül, hogy bár történtek előrelépések a nagy multi cégek többsége azért még nem teljesítette saját vállalásait a probléma kezelésére.

Azért a cégek teljes elítélése előtt azért érdemes lenne várni még egy-két évet, elvégre akik elkezdtek már foglalkozni a probléma feloldásán azok valószínüleg ne zárkóznak el a cselekvés elől. 

Vannak olyan megoldások, melyek nem zsákmányolják ki a helyieket. Ezen dolgozik például a Pálmaolaj Innovációs Csoport. Ez a megható TED előadás arról szól, hogyan lehet helyre állítani az elpusztított esőerdőt oly módon, hogy a lappangó erdőtüzeket megakadályozzák, a helyieknek munkát, gazdálkodási felületet ivóvizet adjon úgy, hogy közben az orángutánok is visszakapják az élőhelyüket. 

Remélem ezek az információk segítenek abban, hogy eldöntsd:
-ez nem a Te problémád
-tudatos pálmaolaj fogyasztó leszel-e
-elítéld a szomszédod mert Nutellát eszik

Kedves Olvasó,
A blog célja a mindennapjainkhoz kapcsolódó környezetünkről beszélni, felhívni a figyelmet arra, hogy bár rengeteg dologgal tisztában vagyunk, még mindig úgy viselkedünk mintha a jelen kényszerében élünk és nem lenne lehetőségünk úgy cselekedni, hogy az a jövőnket is elősegítse. Borzasztó azt látni, hogy míg rendelkezésre állnak jövőbe mutató technológiák, mi még mindig a múltban élünk. Néhány példa, hogy mire gondolok: tudjuk, hogy a fosszilis energiahordozók el fognak fogyni. De például ma egy várostervezés során fel sem merül bennünk az, hogy azt akár 30-40 évre kellene megalkotni. Egy energiahatékonysági fejlesztés célja az kellene legyen, hogy büszkén elmondhassuk ennyi és ennyi pénzt spóroltunk meg, amit el tudunk hasznosan költeni ahelyett, hogy kidobnánk az ablakon. 
Ez nem a tervezők hibája, Ők egyszerűen teljesítik azt ami a megbízásban van. Elkészítenek egy általában jó tervet ami akár még az idő próbáját is megállhatná (sokszor még a fenntartás hiányát is beletervezik), majd jön a megrendelő (politikus/vállalkozó esetleg azok titkárnője) az egyéni kívánságaival felborítja a tervet amit követ még a kivitelezésre szánt összeg értékének csökkenése is. A folyamatot végig tekintve pedig eljutunk oda, hogy az egész a mi hibánk. A megrendelő ránk van utalva, a mi igényeinknek akar megfelelni, mert azt szeretné, hogy az ő szolgáltatását vegyük igénybe.
Remélem minél több emberhez eljutnak a környezetünkkel kapcsolatos gondolatok, technikai újdonságok amik összességébe azt eredményezik majd, hogy többet várjunk el környezetünktől. A láncot végig tekintve a döntés a mi kezünkben van, és erről nem szabad elfeledkeznünk.